Mivel a hipofízis az agyban található az orvosok csak a legvégső esetben műtik. Előbb
gyógyszeres terápiával vagy sugárkezeléssel, esetleg ezek kombinációjával próbálkoznak.
Számítanak a hormonleletek és az adenóma által okozott tünetek, illetve a nagysága és
elhelyezkedése, hogy az elváltozás feszül e - ezek egyedivé teszik az eseteket s befolyásolják az idegsebészek döntését.
Mennyi idő a műtét és a kórházi tartózkodás?
Műtét: kb. 2 óra ( Esettől függ! )
Műtét módja: altatás
Kórházi benntfekvés ideje:
5-7 nap idegsebészeti osztályon
+ kb. 1 hét endokrinológiai osztályon ( Esettől függ! )
Munkába állási idő a műtét után: 5-6 hét ( Esettől függ! )
Hogyan jutnak el a hipofízishez?
Az agyalapi mirigyet sebészeti szempontból kétféle úton lehet elérni:
1, orron keresztül
2, szemöldök fölötti koponyalékeléssel
Mivel egyre fejlettebb az orvostudomány ma már javarészt az orron keresztüli technikát alkalmazzák.
Ennek külső nyoma nem marad, de a koponyalékeléses eljárás esetén is pár hónap múlva már helye sincs
a bevatkozásnak. Koponyalékeléses
technológia esetén a műtéti kockázatiráta igen minimális kb. 3%. Az idegsebész mindig a beteg számára legmegfelelőbb műtéti módot választja.
Mi határozza meg az idegsebész véleményét mielőtt a műtétről dönt?
- a daganat milyen mértékben nyomja a környezetét
- az adenóma mérte és elhelyezkedése ( erekhez, látóideghez viszonyítva )
- milyen hormont, hormonokat termel túl az elváltozás és milyen mértékben
- mennyire reagál a tumor a gyógyszeres kezelésre ( zsugorodott-e, a mérete
változatlan-e vagy nőtt, alkata kerekedik-e, azaz feszülésnek indult-e )
- az adenóma milyen tüneteket okoz, mennyire jó vagy rossz a beteg életminősége stb...
A bevérzett daganat sürgős műtétet indokol.
Hipofízis adenómás megbetegedés esetén a páciens érdekében szükséges az endokrinológus és az idegsebész
együttműködése. Mégha a diagnosztizálás után csak hónapokkal, évekkel később bizonyul szükségesnek a műtét
akkor sem mindegy, hogy az operáló idegsebész milyen rég ismeri a kórtörténetet, hiszen az endokrinológus szakorvostól és a betegtől kapott több
információ segíti a munkájában. Az idegsebész operációt a legvégső esetben javasolja, ha szerencsére elégségesnek bizonyul a gyógyszeres kezelés
annak az idegsebész is emberbarátian örül, ráadásul a páciens sok kérdésére tud válaszolni. Továbbá a betegek
számára megnyugtató, hogy több orvos ellenőrzi az állapotukat.
Mennyire fejlett a műtéti eljárás?
Régen sajnos gyászos eredményekkel végződtek ezek a műtétek. Szerencsére azonban sokat
fejlődött az orvostudomány. Az orron át történő operációval nagymértékben csökkentek a kockázati
tényezők s ha koponyalékeléses eljárás szükséges azt is biztosabban oldják manapság meg. Mind a
két fajta beavatkozást altatásban végzik. Ma már nagyon kedvezőek az orvosi statisztikák ezekről
a műtétekről az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben. Itt a sebészeti kezelést több vizsgálatból
álló alapos egészségi állapotfelmérés előzi meg: EKG, tüdőröntgen, laborvizsgálat.
A szenzációs "Czirják-féle" módszer
Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben dolgozik Dr. Czirják Sándor idegsebész,
akit " a hipofízis műtétek pápája " -ként emlegetnek. Neki köszönhető az, hogy most már
sokkal biztonságosabbak az ilyen beavatkozások. Azt a műtéti technikát honosította meg
hazánkban amit napjainkban világszerte alkalmaznak. Eljárása nemcsak orvosi szempontból szenzációs, de igazán
betegbarát is. A páciensek nemcsak kiváló arányban túlélik a műtéteket hanem a lábadozásuk is
rövidebb ideig tart és kevesebb fájdalommal telik. Régen az orron keresztüli műtét után mindkét
orrnyílásba kellett tampont helyezni. Ma már elég abba az orrlyukba, amin át az operáció történt,
ráadásul jóval vékonyabb tampon szükséges. Annak idején a tampon kivétele után mindkét orrnyílásba
felnyúltak egy nagy csipesszel és fájdalmas varratkiszedés történt. Erre ma már Czirják doktor
úrnak hála nincs szükség. Annó a beavatkozás a hipofízis teljes eltávolításával járt.
Ezután a beteg élete végéig gyógyszert kellett, hogy szedjen így pótolva az agyalapi mirigy létfontosságú
hormonjait. Manapság már elenyészően ritka, hogy valakinél az agyfüggelék eltávolítása szükséges
legyen. Nagy szerencsénk, hogy ilyen lelkiismeretes, nagy szaktudású idegsebész gyógyít hazánkban, mint Czirják
főorvos úr, aki addig munkálkodott betegei érdekében, hogy ma már nagyobb
biztonsággal, kevesebb gyötrelemmel kezelheti a hozzá fordulókat. Kiváló érdemeiért a Magyar
Tudományos Akadémia doktorává nevezte ki és külföldön is elismert szakembert tisztelhetünk benne.
Idézet Dr. Iványi Jánosnak a
X. Endokrin Szimpóziumról írt kongresszusi beszámolójából: " Az első előadó Czirják Sándor professzor volt
Budapestről. Ő az agyalapon lévő kóros elváltozások (aneurysmák, hypophysis - adenómák) megközelítésére
mikromódszeres sebészi eljárásokat dolgozott ki (superciliaris behatolás), és halálozás nélkül csökkentette a
műtéti időt csaknem felére az eddigi módszerekkel szemben. "
Milyen az adenóma? Mi történik a helyével? Mennyi az esély a visszanövésre?
Feltárás során világosan látszik, hogy az adenóma teljesen más színű, mint az épp szövetei
a mestermirigynek. Ezenfelül a daganat szerkezetileg is lazább a normális szövetállományhoz
képest így jól eltávolítható. A műtét speciális idegsebészi szaktudást, nagy gyakorlati rutint és
kiváló kórházi felszereltséget igényel. Gyengén felszerelt intézményben, vagy rutintalan
idegsebész esetében előfordulhat, hogy nem sikerül az elváltozás megtalálása vagy
teljes kivétele.
Szerencsére az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben a lehető legbetegbarátabban és
igazán profi körülmények között hajtják végre a hipofízis műtéteket.
A beavatkozás során az eltávolított daganat helyére vérzéscsillapító szivacsot helyeznek. Ennek
egy része az operációt követő 5.-6. hétben apró darabokban kijön az orrból, mert a szervezet akkor már
nem tart rá igényt. A szivacs másik felét benövi a hipofízis újra regenerálodó szövete.
Az adenómák kóros elváltozások, de jóindulatúak. A szövettan igazolja ezt, meg megállapítja, hogy az elváltozás
milyen hormont vagy hormonokat termelt túl. A daganat visszanövésének esélye igen kicsi.
Ehhez azonban a műtétet követően szakszerű hormonbeállításnak kell történnie. Éppen
ezért tanácsos, hogy a sebészeti eljárás előtt állók egyeztessenek az endokrinológusukkal,
hogy melyik intézményben történjen a hormonok beállítása.
Mik a kockázati tényezők? Mikre kell vigyázni?
Fontos, hogy a páciens a műtét időpontjában ne legyen náthás vagy lázas. A beteg
magas életkora nem kockázati tényező a sebészeti eljárás során, viszont a lábadozást
koruknál fogva kissé nehezebben viselik az idősebbek. Bizonyos betegségek ( szívbajok stb. )
megléte növelik a műtéti kockázatot.
Milyen előnyökkel járhat a műtét?
A látás jelentős javulása azoknál akik látóidegét nyomta az elváltozás az esetek 75%-ában
bekövetkezik. Nőknél jelentősen megnőhet a teherbe esés és a biztonságos
gyermekvállalás esélye. Továbbá lehetőség nyílik a betegség okozta többi
tünet csökkenésére, vagy teljes megszűnésére is. Bizonyos gyógyszerek
( pl: Bromocriptin ) szükséges adagja a felére csökkenhet.
Akromegáliában eredményes műtét után a plazma növekedési-hormontartalma jelentősen csökken,
gyakran normálissá válik, normálissá válhat a glukózreakció is, javul a hipertónia,
csökken vagy megszűnik a cukorbetegség, melyeket a műtétig tünetileg kell
karbantartani. A lágyrésszduzzanat csökkentése a betegek megjelenését is javítja.
