 |
 |
 |
 |
|
Hipofízis, agyalapi mirigy
|
Néhány szó az agyról
Az agy testünk egyik legösszetettebb működésű, legcsodálatosabb része:
érzelmeink, gondolataink, személyiségünk, cselekedeteink, vágyaink forrása,
az idegrendszer központja és szervezetünk összjátékának karmestere. Épp ezért
sérülései veszélyeztetik az alapvető életfunkciókat. Ez a szervünk sohasem fáj,
még akkor sem, ha az állományában valamilyen elváltozás jött létre. Az
idegrostokkal átszőtt agyburok és a csontos koponyatető feszülése azonban
elviselhetetlenségig fokozódó fájdalmat is tud elő idézni. Automatikus és
tudatos tevékenysége meghatározó, szabályozó szerepe minden szervre kiterjed.
Az agyat érintő hatások mozgásba hozhatnak minden más szabályozórendszert is.
Agyunk karmestere
Agyunk karmestere a hipofízis (hypophysis), azaz az agyalapi mirigy.
Szokták mestermirigynek is nevezni. Egy nyél segítségével a központi
idegrendszernek egyik fontos területéről, a hipotalamuszról nyúlik lefelé.
Emiatt a lecsüngése miatt hívják agyfüggeléknek is.
A hipofízis az agykoponya középső részén található csontos üregben,
vagyis a töröknyeregben (Sella Turcica) elhelyezkedő, kb. bab
nagyságú szervünk. Rendkívül kicsiny, 10-15 mm átmérőjű és mindössze
0,5 gramm súlyú. Talán a legjobban a szánkban található ínyvitorlára
hasonlít.
A mestermirigy felépítése
Az emberi agyalapi mirigynek két lebenye van: az elülső s hátsó lebeny.
(Az állatokban még jelentős rész a középső vagy közti lebeny nálunk
már elvesztette a jelentőségét.) A két lebeny eredete, fejlődése és
ennek megfelelően működése is erősen különbözik egymástól. A mestermirigy
nyelén és közös keringési rendszeren keresztül igen szoros kapcsolatot tart
a hipotalamusszal.
A hipofízis működése és hormonjai
Az agyalapi mirigy funkciója szerint felelős:
- a hormonháztartásért
- a vegetatív idegrendszerért
- viselkedésünkért, jellemünkért
- testünk hőszabályozásáért, vízháztartásáért,
tehát szabályozza az anyagcsere folyamatainkat is
Hormonjai révén szabályozza:
- a viselkedést
( szexualitás, agresszió stb.)
- a táplálkozási szokásokat
( éhségérzet befolyásolása:
betegség: anorexia, bulémia )
- a növekedést és a fejlődést
( a csontozat megfelelő növekedését biztosítja )
- a nemi érést, valamint a reprodukciós képességet
( pl: tejelválasztás, menstruáció, fogamzóképesség )
- az anyagcserét ( pl: a vizeletürítés, izzadás mértékét )
A csecsemőmirigy, a pajzsmirigy és mellékvese, nemiszervek működésére is hatással van. Megváltozott
működése energiahiányhoz vezethet. A mestermirigy hormonjai szabályozzák az összes belsőelválasztású
folyamatainkat a szervezetben. Az agyfüggelék fokozott munkavégzése vagy egyes hormonjának csökkent termelése
súlyos betegségeket okozhat.
Az agyfüggelék együtt dolgozik a hipotalamusszal, de újjabb kutatások szerint az
agy más részeiből kapott parancsokat is végrehajtja. Kutatások révén ma már a pszichológusok számára is ismert, hogy az agyfüggelék összefüggésben áll a depresszióval.
Az erős vagy tartós stressz a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese
tengely túlzott aktiválása révén okoz betegséget.
A stressz biológiája
A hypophysis lebenyei és hormonjai
Az agyi szabályozó központ a hipotalamusz-hipofízis rendszer. A hipofízis érzékeli és
regisztrálja a vérbeli hormonkoncentrációt és információt küld róla a hipotalmuszba, ez a folyamatos
üzenetközvetítés a negatív visszacsatolás. A hipotalamusz többféle hormont, úgynevezett releasing
faktorokat termel, amelyek a hipofízis hormontermelését szabályozzák. A hipofízis - amely a
hipotalamusz alatt helyezkedik el és az úgynevezett nyél köti össze őket - elülső lebenye 6 féle hormont termel:
Az ACTH ( adenokortikotrop hormon ) az aldoszteron nevű hormon termelését szabályozza, amely a szervezet só és vízháztartásáért "felel".
A növekedési hormon ( GH ) a növésre és szénhidrát anyagcserére hat.
A TSH ( tireotrop vagy pajzsmirigy hormon ) hatására a szívverés gyorsul, az anyagcsere fokozódik.
A prolaktin indítja meg szülés után a tejelválasztást.
Az LH ( luteinizáló vagy sárgatest hormon ) és az FSH ( follikulusz stimuláló hormon ) úgynevezett gonadotrop hormonok.
Nőknél az LH a progeszteron termelődését és így a peteérést szabályozza, férfiaknál a tesztoszteron termelődésén át
a spermiumok érését befolyásolja. Az FSH a női szervezetben a petesejt, férfiaknál pedig a spermiumok érésére fejti ki hatását.
A mestermirigy köztes részén pedig a melanocitákat stimuláló hormon termelődik. Az MSH a bőrre gyakorol hatást.
A hipofízis hátulsó lebenye, a neurohipofízis két hormont termel: a vazopresszin, azaz ( antidiuretikus hormon ) ADH a vízháztartást szabályozza. Az érfalak összehúzása által a vérnyomás szabályozásában vesz részt. A másik hormon az
oxitocin pedig a simaizmok összehúzódását segíti, így fontos szerepe van a szülés során. Szoptatáskor is
jelentős mennyiségben szabadul fel, és az anyatejben is sok van belőle. Ráadásul az oxitocinnak erős
szorongáscsökkentő és euforizáló hatása is van. ( Az intenzív oxitocinfelszabadulás "felelős" többek közt a
szexuális orgazmusért. ) A hipofízis hátsó lebenye tulajdonképpen nem termeli csak raktározza ezen hormonokat, melyek a hipotalamuszban keletkeznek és a nyélen keresztül jutnak az agyalapi mirigybe.
Fontos megjegyeznünk, hogy a hipotalamuszban termelődnek azok az úgynevezett kibocsájtó hormonok is amelyek az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését szabályozzák. ( A kibocsájtó hormonokat releasing hormonokként is emlegetik. ) Az idegrendszer és a hormonális rendszer szoros kapcsolata elsősorban a hipotalamusz-hipofízis közös működése révén valósul meg.
Hormonrendszer
Hormonális szabályozás
|
A méreganyagok útja a szervezetben
A táplálék az emésztőrendszerből a vérkeringés segítségével jut el a hipofízishez. A hipofízis érzékeli a vér méreganyag tartalmát.
Ha túl magasnak találja a méreganyag szintet, aktivizálja a pajzsmirigyet és a mellékvesét, amelyek parancsot adnak a májnak és
a veséknek a fokozott kiválasztásra. A máj és a vese, az elsődleges kiválasztó szerveink túlterhelése esetén, ami a folyamatos
méreganyag-bevitel miatt következik be, a másodlagos kiválasztó szervek lépnek működésbe: a bőr és a tüdő.
Az agyalapi mirigy és ikerszülés
Bebizonyosodott, hogy a 40 év feletti nők esetében gyakoribb az ikerszülés, mivel az agyalapi mirigy, amely a petesejt képződését és érését hivatott szabályozni, sürgeti annak termelését. A terhességek számával arányosan nő az ikerterhesség valószínűsége, szintén az agyalapi mirigy működésének köszönhetően. Ennek tudatában elmondhatjuk, hogy az agyalapi mirigy relatív súlya különbözik a fehér, fekete, illetve sárga bőrű népeknél. Az iker- vagy többes terhesség tehát leggyakoribb a sötét bőrűeknél, legritkább pedig a keleti népeknél.
Dr. Czeizel Endre világhírű orvos-genetikus. Idézet forrása: Hetilap.rs
Az agyalapi mirigy betegségei
A mestermirigy betegségeiről és annak tüneteiről információk az oldal menüpontjai révén érhetőek el.
A hipofízis jelentőssége
Az egész szervezetet befolyásoló, az egyén szempontjából létfontosságú működéseket
végző szerv az agyfüggelék.
A belső elválasztású mirigyek központi irányító szerve az agyalapi mirigy. Ez termeli
azokat a trophormonokat, serkentő hormonokat, amelyek azután a különböző mirigyekbe
jutva kiváltják azok hormontermelését. Az agyfüggeléket a központi idegrendszer a
hipotalamuszon keresztül szabályozza. A hipotalamusz olyan anyagokat termel, amelyek a
hipofízis tevékenységét serkentik vagy gátolják.
Az agyalapi mirigy központi jelentőségét 1920-ban ismerte fel H. M. Evans és
P. E. Smith. A két amerikai kutató állatkísérletekben kimutatta, hogy az agyalapi mirigy
eltávolítása a mellékvesék sorvadásához vezet, és ezt, hipofízis-kivonatot adagolva
a kísérleti állatoknak, meg lehet akadályozni. 10 évvel később Bernardo Alberto Houssay
felfedezte,hogy az agyalapi mirigy fontos szerepet játszik a cukoranyagcserében is. Az argentin Houssay
( képünkön ) a hipofízis elülső lebenyének az anyagcserében betöltött szerepének tisztázásáért lett
kitüntetve Nobel-díjjal. Az elismerést 1947-ben kapta Carl Ferdinand Corival és Gerty Theresa Corival együtt.
Az agyfüggelék hatásait bemutató ábrák
Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok:
Az ivarmirigyek központi idegrendszeri kapcsolatai
Pécsi Tudományegyetem
Stresszről szóló előadás diafilm ( PowerPoint formátum )
Képek forrása: Budapesti Műszaki Egyetem - Ergonómia és
Pszichológia Tanszék
Stresszről szóló előadásának jegyzete ( PowerPoint formátum )
|
 |
 |
 |
 |
|
