Hipofízis hírek
- Fontos információk

- Tudnivalók
- Céljaink bővebben
- Infók a honlapról
FONTOS TUDNIVALÓK


Hipofizis.hu
   
Hipofizis.hu
Kedvencekhez!
Weblap támogatása

Miért nincs betegfórum?
 
Hipofizis.hu Orvosok
MR vizsgálat (MRI)
Hormon, endokrinológus
   
Mi az endokrinológia?
Endokrinológusok
Gyorssegély
Hormonrendszer
Hormonzavarok
Tesztoszteron
Oxitocin hormon

Diabétesz, cukorbetegség
- Neuropathia rendelések

Pajzsmirigy betegségek
Pajzsmirigy műtét
Dr. Tóth: Hiperparatireózis
Dr. Cseke: Addison-kór

Hormonok - értékek
Hipofízis, agyalapi mirigy
   
Az agyalapi mirigy
Agyalapi mirigy helye
Hipofízis adenóma
Hipofízis daganatok
Gyakori Kérdések
Betegség kiváltó okai
Adenóma - tévhitek
Ajánlott gyógymódok
- HIPOFÍZIS MŰTÉT
 
Akromegália, Cushing-kór
   
Növekedési hormon
Akromegália
Akromegália képtár
Hollywoodi sztárok
A sportvilág óriásai
 
Cushing-kór
Dr. House: Cushing
Cushing-szindróma
Dr. Tóth Miklós Cushing tájékoztató orvosoknak
 
Prolaktin és PCOS
   
Prolaktin hormon
Prolaktinóma
TÁRSBETEGSÉG lehet: Pcos
PCOS - szindróma
 
Más hipofízis betegségek
   
TSH termelő daganat
Inaktív daganatok
Üres sella szindróma
Hipofízis elégtelenség
 
Egészség, fitness, szótár




Orvos Válaszol
Egyebek
   
Dr. Czirják: Hypophysis

HIPOFÍZIS CIKKEK
A hízás okai
Egészséges táplálkozás
Zsírégető torna

Vérnyomás-értékek
A higany ártalmai
C-vitamin aszkorbinsav
D-vitamin Lakatos prof.
Médiaszereplések

Dukai Regina
Sztárok
Partnerek





Adatvédelmi nyilatkozat

Készítő: Hipofízis Team
Kapcsolat
Tilos másolni a lapról!

 
Hipofízis, agyalapi mirigy
   
Néhány szó az agyról

Az agy testünk egyik legösszetettebb működésű, legcsodálatosabb része: érzelmeink, gondolataink, személyiségünk, cselekedeteink, vágyaink forrása, az idegrendszer központja és szervezetünk összjátékának karmestere. Épp ezért sérülései veszélyeztetik az alapvető életfunkciókat. Ez a szervünk sohasem fáj, még akkor sem, ha az állományában valamilyen elváltozás jött létre. Az idegrostokkal átszőtt agyburok és a csontos koponyatető feszülése azonban elviselhetetlenségig fokozódó fájdalmat is tud elő idézni. Automatikus és tudatos tevékenysége meghatározó, szabályozó szerepe minden szervre kiterjed. Az agyat érintő hatások mozgásba hozhatnak minden más szabályozórendszert is.

KÉPEK AZ AGYRÓL

- A központi idegrendszer
- Az emberi agy szerkezete


Az agyalapi mirigy elhelyezkedése


Agyunk karmestere

Agyunk karmestere a hipofízis (hypophysis), azaz az agyalapi mirigy. Szokták mestermirigynek is nevezni. Egy nyél segítségével a központi idegrendszernek egyik fontos területéről, a hipotalamuszról nyúlik lefelé. Emiatt a lecsüngése miatt hívják agyfüggeléknek is.

A hipofízis az agykoponya középső részén található csontos üregben, vagyis a töröknyeregben (Sella Turcica) elhelyezkedő, kb. bab nagyságú szervünk. Rendkívül kicsiny, 10-15 mm átmérőjű és mindössze 0,5 gramm súlyú. Talán a legjobban a szánkban található ínyvitorlára hasonlít.


agyalapi mirigy

A mestermirigy felépítése

Az emberi agyalapi mirigynek két lebenye van: az elülső s hátsó lebeny. (Az állatokban még jelentős rész a középső vagy közti lebeny nálunk már elvesztette a jelentőségét.) A két lebeny eredete, fejlődése és ennek megfelelően működése is erősen különbözik egymástól. A mestermirigy nyelén és közös keringési rendszeren keresztül igen szoros kapcsolatot tart a hipotalamusszal.


A hipofízis működése és hormonjai

Az agyalapi mirigy funkciója szerint felelős:

- a hormonháztartásért
- a vegetatív idegrendszerért
- viselkedésünkért, jellemünkért
- testünk hőszabályozásáért, vízháztartásáért,
tehát szabályozza az anyagcsere folyamatainkat is

Hormonjai révén szabályozza:

- a viselkedést
( szexualitás, agresszió stb.)
- a táplálkozási szokásokat
( éhségérzet befolyásolása:
betegség: anorexia, bulémia )
- a növekedést és a fejlődést
( a csontozat megfelelő növekedését biztosítja )
- a nemi érést, valamint a reprodukciós képességet
( pl: tejelválasztás, menstruáció, fogamzóképesség )
- az anyagcserét ( pl: a vizeletürítés, izzadás mértékét )
A csecsemőmirigy, a pajzsmirigy és mellékvese, nemiszervek működésére is hatással van. Megváltozott működése energiahiányhoz vezethet. A mestermirigy hormonjai szabályozzák az összes belsőelválasztású folyamatainkat a szervezetben. Az agyfüggelék fokozott munkavégzése vagy egyes hormonjának csökkent termelése súlyos betegségeket okozhat.

Az agyfüggelék együtt dolgozik a hipotalamusszal, de újjabb kutatások szerint az agy más részeiből kapott parancsokat is végrehajtja. Kutatások révén ma már a pszichológusok számára is ismert, hogy az agyfüggelék összefüggésben áll a depresszióval. Az erős vagy tartós stressz a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely túlzott aktiválása révén okoz betegséget. A stressz biológiája

A hypophysis lebenyei és hormonjai

agyalapi mirigy


Az agyi szabályozó központ a hipotalamusz-hipofízis rendszer. A hipofízis érzékeli és regisztrálja a vérbeli hormonkoncentrációt és információt küld róla a hipotalmuszba, ez a folyamatos üzenetközvetítés a negatív visszacsatolás. A hipotalamusz többféle hormont, úgynevezett releasing faktorokat termel, amelyek a hipofízis hormontermelését szabályozzák. A hipofízis - amely a hipotalamusz alatt helyezkedik el és az úgynevezett nyél köti össze őket - elülső lebenye 6 féle hormont termel:

Az ACTH ( adenokortikotrop hormon ) az aldoszteron nevű hormon termelését szabályozza, amely a szervezet só és vízháztartásáért "felel".

A növekedési hormon ( GH ) a növésre és szénhidrát anyagcserére hat.

A TSH ( tireotrop vagy pajzsmirigy hormon ) hatására a szívverés gyorsul, az anyagcsere fokozódik.

A prolaktin indítja meg szülés után a tejelválasztást.

Az LH ( luteinizáló vagy sárgatest hormon ) és az FSH ( follikulusz stimuláló hormon ) úgynevezett gonadotrop hormonok. Nőknél az LH a progeszteron termelődését és így a peteérést szabályozza, férfiaknál a tesztoszteron termelődésén át a spermiumok érését befolyásolja. Az FSH a női szervezetben a petesejt, férfiaknál pedig a spermiumok érésére fejti ki hatását.

A mestermirigy köztes részén pedig a melanocitákat stimuláló hormon termelődik. Az MSH a bőrre gyakorol hatást.

A hipofízis hátulsó lebenye, a neurohipofízis két hormont termel: a vazopresszin, azaz ( antidiuretikus hormon ) ADH a vízháztartást szabályozza. Az érfalak összehúzása által a vérnyomás szabályozásában vesz részt. A másik hormon az oxitocin pedig a simaizmok összehúzódását segíti, így fontos szerepe van a szülés során. Szoptatáskor is jelentős mennyiségben szabadul fel, és az anyatejben is sok van belőle. Ráadásul az oxitocinnak erős szorongáscsökkentő és euforizáló hatása is van. ( Az intenzív oxitocinfelszabadulás "felelős" többek közt a szexuális orgazmusért. ) A hipofízis hátsó lebenye tulajdonképpen nem termeli csak raktározza ezen hormonokat, melyek a hipotalamuszban keletkeznek és a nyélen keresztül jutnak az agyalapi mirigybe.

Fontos megjegyeznünk, hogy a hipotalamuszban termelődnek azok az úgynevezett kibocsájtó hormonok is amelyek az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését szabályozzák. ( A kibocsájtó hormonokat releasing hormonokként is emlegetik. ) Az idegrendszer és a hormonális rendszer szoros kapcsolata elsősorban a hipotalamusz-hipofízis közös működése révén valósul meg.

agyalapi mirigy

Hormonrendszer

Hormonális szabályozás



A méreganyagok útja a szervezetben

A táplálék az emésztőrendszerből a vérkeringés segítségével jut el a hipofízishez. A hipofízis érzékeli a vér méreganyag tartalmát. Ha túl magasnak találja a méreganyag szintet, aktivizálja a pajzsmirigyet és a mellékvesét, amelyek parancsot adnak a májnak és a veséknek a fokozott kiválasztásra. A máj és a vese, az elsődleges kiválasztó szerveink túlterhelése esetén, ami a folyamatos méreganyag-bevitel miatt következik be, a másodlagos kiválasztó szervek lépnek működésbe: a bőr és a tüdő.


Az agyalapi mirigy és ikerszülés

Bebizonyosodott, hogy a 40 év feletti nők esetében gyakoribb az ikerszülés, mivel az agyalapi mirigy, amely a petesejt képződését és érését hivatott szabályozni, sürgeti annak termelését. A terhességek számával arányosan nő az ikerterhesség valószínűsége, szintén az agyalapi mirigy működésének köszönhetően. Ennek tudatában elmondhatjuk, hogy az agyalapi mirigy relatív súlya különbözik a fehér, fekete, illetve sárga bőrű népeknél. Az iker- vagy többes terhesség tehát leggyakoribb a sötét bőrűeknél, legritkább pedig a keleti népeknél. Dr. Czeizel Endre világhírű orvos-genetikus. Idézet forrása: Hetilap.rs


Az agyalapi mirigy betegségei

A mestermirigy betegségeiről és annak tüneteiről információk az oldal menüpontjai révén érhetőek el.


A hipofízis jelentőssége

Az egész szervezetet befolyásoló, az egyén szempontjából létfontosságú működéseket végző szerv az agyfüggelék.

A belső elválasztású mirigyek központi irányító szerve az agyalapi mirigy. Ez termeli azokat a trophormonokat, serkentő hormonokat, amelyek azután a különböző mirigyekbe jutva kiváltják azok hormontermelését. Az agyfüggeléket a központi idegrendszer a hipotalamuszon keresztül szabályozza. A hipotalamusz olyan anyagokat termel, amelyek a hipofízis tevékenységét serkentik vagy gátolják.

Az agyalapi mirigy központi jelentőségét 1920-ban ismerte fel H. M. Evans és P. E. Smith. A két amerikai kutató állatkísérletekben kimutatta, hogy az agyalapi mirigy eltávolítása a mellékvesék sorvadásához vezet, és ezt, hipofízis-kivonatot adagolva a kísérleti állatoknak, meg lehet akadályozni. 10 évvel később Bernardo Alberto Houssay felfedezte,hogy az agyalapi mirigy fontos szerepet játszik a cukoranyagcserében is. Az argentin Houssay ( képünkön ) a hipofízis elülső lebenyének az anyagcserében betöltött szerepének tisztázásáért lett kitüntetve Nobel-díjjal. Az elismerést 1947-ben kapta Carl Ferdinand Corival és Gerty Theresa Corival együtt.




Az agyfüggelék hatásait bemutató ábrák

Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok:
Az ivarmirigyek központi idegrendszeri kapcsolatai




Pécsi Tudományegyetem Stresszről szóló előadás diafilm ( PowerPoint formátum )


Képek forrása: Budapesti Műszaki Egyetem - Ergonómia és Pszichológia Tanszék Stresszről szóló előadásának jegyzete ( PowerPoint formátum )









 
Sherlockian-sherlock.com